A gyakorlatot a kooperatív munkaformák sajátos összefüggéseire reflektálva dolgoztuk ki. Az együttműködés akadályoztatása, illetve az együttműködést megalapozó kommunikációs helyzet megnehezítése volt a gyakorlat alapja. A feladathoz két csoport kialakítására tettünk javaslatot, mely csoportok egymástól távol eső terekben elkülönítve, mintegy izolálva próbáltak egy-egy szoborcsoportot létrehozni úgy, hogy egymást csak egy adó- vevő segítségével, vagyis a hang, a beszéd médiumával instruálhatták. Feladatuk az volt, hogy felváltva, egy-egy instrukció alapján kellett fokozatosan felépíteniük a szoborcsoportot, ahol egyszer az egyik, másszor a másik csoport határozta meg a szobor építésének következő lépését. Alapanyaguk néhány szék egy képkeret és egy darab papír, valamint a csoporttagok saját teste volt, melyet, a tárgyakhoz animált mozdulatsorokkal kiegészítve használhattak. A két szoborcsoport közti különbséget, a kommunikációs interferencia, az értelmezésbeli különbségek és az együttm űködés fejlettségének fokozatai határozták meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése